Vasárnap semmi különöset nem csináltam, úgyhogy azt nem is érdemes elmesélni, viszont a hétfőmet igen!
Reggel anyáék ki tudtak minket rakni a sulinál, úgyhogy máris jól indult a napom. De, mint mindig, Zsolti ma sem hagyhatta ki a napi poénját.
- Elli, ott van Ben!- mutatott Ben-re és haverjaira.- Nem akarsz adni neki egy jó reggelt puszit?
Csak gúnyosan elvigyorodtam.- Nem.
- Kár, pedig szerintem díjazná- röhögött Zsolti.
Rácsaptam egyet a vállára,és elindultam az osztályunk felé. Mikor beléptem, Austin a földön fetrengett.
- Mi csinálsz?- kérdeztem, miközben felrángattam a földről.
- Feltörlöm a padlót!- röhögött. Mosolyogva megráztam a fejem.
- Nem vagytok normálisak...
- Tudjuk- vigyorgott Austin, majd hirtelen felborultam,mert.... Adam rám esett...
- Adam!- a földön fetrengve felkiáltottam.- Mi az istent csinálsz?
Adam röhögve félállt, és engem is felhúzott.
- Megnéztem, hogy tudok-e repülni!- vihogott.
- Dehülye vagy te!- elröhögtem magam.
Amint így röhögtünk, egyszer csak valaki megölelt hátulról; megfordultam, és Justin-nal találtam szembe magam.
- Szia- mosolyogva köszöntem neki.
- Csá- mosolygott, majd egy szolid 'iskolában vagyunk' csókkal köszöntött.- Mi van itt?- kérdezte úgy mindenkitől.
- Semmi, csak Austin feltörölte a padlót, Adam pedig az egyik padról leugrott, konkrétan rám esett, mert kíváncsi volt arra,hogy tud-e repülni- magyaráztam nevetve.
Justin elröhögte magát, majd Adam felé fordult.- És? Sikerült repülnöd?
Adam komolyan megrázta a fejét.- Áh, Elli bezavart; rossz helyen állt- mondta, majd elröhögte magát.
Unottan rábámultam.- Dehülye vagy te...
Adam röhögve megvonta a vállát. Nevetve kikerültem és beültem Avril mellé.
- Hoztad a könyvet?- kérdezte Avril, amint leültem.
- Ahha- bólintottam, majd kikotortam a táskámból az Alkonyatot.
- Úú, köszi!- ujjongott Avril, majd rögtön elkezdte olvasni.
Harry megbökte a vállam.
- Mondd!- fordultam hátra.
- Péntek este házibulit rendezek. Gondoltam, eljöhetnétek Justin-nal- mosolygott.
- De jóó!- felpattantam a helyemről.- Házibulit rendezel? Ez olyan izgi!
- Tudom- vigyorgott Harry.- Adam-nek már szóltam. Szólnál Avril-nek is?- Avril-re pillantott.- Látom, el van foglalva...
- Igen- kuncogtam. Justin-ra pillantottam.- Mondtad már Justin-nak?
- Nem- megrázta a fejét.- Gondoltam, majd te szólsz neki.
- Persze-mosolyogtam még mindig Justin-t nézve.
- Akkor én megyek is- intett Harry.
- Rendben.
Miután Harry visszaült a helyére, hátrafordultam Justin-hoz.
- Harry elhívott minket meg Avril-t a pénteki házibuljába!- újságoltam neki.
Justin felnézett a leckéjéből (most csinálja) és rám mosolygott.- Ott leszünk.
- Király!- visszaültem Avril mellé,és neki is elmondtam, hogy Harry őt is meghívta. Avril csak egy pillanatra nézett fel a könyvéből.
- Ok. Megyek.
Látván, hogy Avril nem nagyon akar beszélgetni, csak megvontam a vállam, majd előre fordultam, mert bejött a tanár és becsengettek.
Szünetben Avril le sem tette a könyvet, úgyhogy inkább hagytam, hadd olvasson nyugodtan. Csendben leültünk a padra. Kezdtem unatkozni, úgyhogy megszólaltam.
- Ööö...- kezdtem.- Avril- megböktem a vállát.
Idegesen rám pillantott.- Mi van?
- Arra gondoltam, hogy suli után elmehetnénk valami rucit vásárolni a pénteki buliba- mondtam mosolyogva. Avril megvonta a vállát.
- Felőlem...
- Oké, akkor szólok a fiúknak, hogy ne tervezzenek programot délutánra!- felpattantam a padról és elindultam Justin-ékat keresni. Mikor megtaláltam, hátulról megöleltem Justin-t. Mosolyogva megfordult és megpuszilta a homlokomat.
- Figyu, délután Avril-el elmegyünk valami ruhát nézni a pénteki bulira- avattam be csillogó szemekkel.
- Elvigyelek titeket?- kérdezte.
- Nem kell- mondtam. Magamban kicsit szomorú voltam, hogy nem vihet minket el, de ez egy csajos program.- Ez egy csajos program!
Justin kuncogva bólintott.- Értem.
Tettetett felháborodottsággal néztem rá.- Valami bajod van?
- Nem, dehogy is- megrázta a fejét.- Csak nem tudom elképzelni, hogy ti ketten majd hogyan fogtok ruhát vásárolni...
- Tényleg???- leesett az állam. Mégis miért olyan nehéz elképzelni engem, ahogy ruhát vásárolok??
- Jaa- vigyorgott Justin.
- Ha annyira nem hiszed el, hogy tudok ruhát vásárolni, akkor felveszem neked!- ajánlottam.
- Nem kell, nyugi- elröhögte magát.- Elhiszem, hogy tudsz vásárolni, csak még nem láttalak.
- Ezen sürgősen javítanunk kell!- összefontam a karom, és összehúzott szemekkel bámultam rá.
- Majd a hétvégén- javasolta Justin, majd átkarolta a vállam és belepuszilt a hajamba.
Így álltunk és azt hallgattuk, ahogyan Zsolti és Adam fogadást kötöttek. Zsolti arra fogadott, hogy egy egész zacskó gumicukrot képes megenni egyetlen perc alatt, Adam pedig arra, hogy nem bír. Elvoltak.... :D
Mikor utolsó óra után kiléptünk a suliból, Avril-el elköszöntünk a fiúktól, és együtt átmentünk hozzánk, hogy lepakoljunk.
Miután nagyjából megcsináltuk a leckéinket, Avril-el elindultunk a városba. 20 perccel később megálltunk a Trasade előtt. ((Ruhabolt, ami igazából nem létezik!)) Mikor beléptünk, rögtön a koktélruhák felé idultunk. Elkezdtük nézegetni a szebbnél szebb ruhákat.
- Úú, Elli, ezt figyuzd!- Avril izgatottan felmutatott egy rózsaszín ruhát.
- Dejóó!- odaléptem Avril-hez és megérintettem a ruhát.- Mindenféleképpen próbáld fel!
Avril ujjongva a karjára terítette a ruhát, és tovább nézelődtünk. Avril még vagy 4 ruhát mutatott fel, én pedig mind a négyszer mondtam neki, hogy ezt muszáj felpróbálnia.
Én is 5 ruhát találtam, amikről úgy gondoltam, hogy el tudnám képzelni magamon. Ruhákkal teletömve indultunk be a nagy ablak melletti próbafülkékbe. Én először egy kék ruhát próbáltam fel.
- Kész vagy?- kérdeztem Avril-t, mikor felvettem a ruhát.
- Ahha- mondta Avril.- Háromra mind a ketten kimegyünk, oké?
- Oké- izgatottan bólintottam, majd végigsimítottam a ruhán.
- Egy, kettő... három!- mire Avril kimondta a hármat, elhúztam a függönyt és kiléptem. Belenéztem az előttem lévő kétméteres tükörbe.
- Naa? Milyen??- kérdeztem Avril-t.
- Elli, ez csodás!- a szája elé kapta a kezét.- De valahogy nem érzem úgy, hogy ez lenne a neked megfelelő...
- Én sem- bólintottam, majd odaszóltam Avril-nek.- Te lány! Nézz csak ide!
Avril felém fordult. Leesett az állam...
- Avril....- elakadt a szavam.- Észvesztő vagy!!!
- Tényleg???- Avril a hatalmas tükör felé fordult.- De nem ez az igazi...
- Akkor próbáljunk újat!- javasoltam.
- Okii- Avril-el berontottunk a fülkékbe.
10 perc elteltével újra kiléptünk.
- Naa, milyen?- kérdeztem, miközben Avril felé fordultam. Ez a ruha egy fokkal jobban tetszett, mint az előző.
- Milyen kisállatot gyilkoltak meg ezért?-fintorgott Avril.
Sértődötten a ruhámra néztem.- Szerintem jó...
- Nem- jelentette ki Avril. Lehajtott fejjel néztem a tükörbe; ez tényleg borzalmas....
- Mutasd a tiédet!- fordultam Avril felé.
Avril felém fordult.
- Ugyan olyan a ruhánk!- ujjongtam.
Avril összehúzott szemekkel nézett rám.- Ez szörnyű!
- Kövi!- visszarohantunk a szekrénybe.
10 perc múlva újra egymás előtt álltunk.
- Szerinted milyen?- kérdeztem Avril-t.
Összehúzott szemekkel méregetett.
- Túl sok- rázta a fejét.
- Mutasd a tiéd!- biccentettem felé.
Mikor felém fordult, leesett az állam.
- Avril... gyönyörű vagy!- álmélkodtam.
Avril a tükörbe nézett.- Tényleg?
Odaugrottam mellé.- Ez az! Pont olyan vidám, mint te, pont olyan csillogó, és pont olyan meseszép...
Avril még egy percig bámulta a ruhát a tükörben, majd megölelt.- Akkor nem is keresek már többet!
- Helyes- bólintottam.
Avril fizetett, majd leült a próbafülkémmel szemben lévő padra, mivel én még mindig nem találtam meg a megfelelő ruhát.
- Ez az utolsó előtti- sóhajtottam, miközben kiléptem a fülkéből.
Avril félrebillentette a fejét.- Hááát....
- Semmiképpen- vágtam rá.- Úgy nézek ki,mint egy rossz revütáncos!
- Jöjjön az utolsó!- bólogatott Avril egyetértően.
Felrángattam magamra az utolsó ruhát is. Amint belenéztem a fülkében lévő tükörbe, tudtam, hogy ez sem jó.
- Nem- a fejemet rázva húztam el a függönyt.
- De szép vagy!- mosolygott Avril.
Belenéztem a tükörbe.
- Úgy nézek ki, mint egy lila virág- puffogtam.
- Szerintem szép- pislogott Avril.
- De ez nem én vagyok- bánatosan megráztam a fejem.- Úgy tűnik, ma nem találunk nekem ruhát...
Avril csak halványan elmosolyodott. Visszamentem a fülkébe, és lerángattam magamról a 'virágot'. Éppen a nadrágomat húztam fel, amikor Avril bekukkantott.
- Nézd, mit találtam!- odaadta a ruhát.- Próbáld fel!
Nem nagyon volt hozzá kedvem, belementem. Miközben húztam fel, kezdtem újra jobban érezni magam.
Kiléptem a fülkéből és csillogó szemmel pásztáztam a tükörképem.
- Ez lesz az...
- Elli....- Avril-nek elakadt a szava. Pont ezt akartam.- Ez..ez...
Nem tudtam mást csinálni, csak vigyorogni. Avril mellém lépett.
- Ez pont olyan, mint te!- mosolyogva a vállamra tette a kezét.- Egyedi és gyönyörű!
Avril felé fordultam és megöleltem.
- Húú, de jó- sóhajtottam.- Mehetünk fizetni!
Miután kifizettem a ruhámat, elindultunk hazafelé. Az utcán azonban nem várt személyekkel találkoztunk...
- Justin???- eltátottam a számat.- Mit kerestek a bolt előtt?
Justin vigyorogva állt a falnak dőlve, Adam-el és Austin-al.
- Titeket vártunk- mondta, majd hozzám lépett és megcsókolt. Megöleltem.
- Kár,hogy nem láttad, ahogyan ruhát vásárolok- vetettem oda neki.
- Majd legközelebb...- mosolygott Justin, majd megfogta a kezem, és Adam-ékkel elindultunk haza.
Ez a mondat még sokáig a fejemben volt; 'Majd legközelebb...'
Húú, már alig várom a pénteki bulit!!! *-*
Tök jó lett ;)))
VálaszTörlésKökii :3
Törlés