2013. november 20., szerda

Egy filmes hétvége... :3

Nem is kérdés, hogy már vannak barátaim. De még mindig nagy bennem az űr, amit az otthonom és az otthoni barátaim iránt érzek. Nem vagyok benne biztos, hogy valaha is el tudom majd felejteni az ottani életemet, barátaimat... De nem is szeretném, hiszen annyi mindent éltünk át együtt; Szandival, Ádámmal meg a többiekkel...
Erről jut eszembe! Mi van Csurival? A hörcsögömmel! Hol van? Szegény... :(
- Zsolti, hol van Csuri?- kiordítottam a szobámból vacsi után.
- Azt én honnan a rákból tudjam?- ordított vissza Zsolti.
Idegesen átrohantam a szobájába.- Mi az, hogy honnan a rákból tudjam, hiszen te tetted bele valamelyik dobozba!
- Az lehet- vonogatta a vállát Zsolti.
- Mi az, hogy LEHET???- a fejemet fogtam.- Figyelj, ha szegény Csuri miattad fog megdögleni, nem állok jót magamért!
- Ne velem ordibáljál, bakker!- Zsolti felállt a playstation mellől.- Ha annyira fontos lenne neked a kis Csurid, akkor már rég megkerested volna!
- Ez nem így megy!- keltem ki magamból.
- Akkor hogy?- ordított Zsolti. Igen ám, az úgy teljesen oké, hogy mi magunkból kikelve ordítozunk egymással, de anyáéknak ez nem volt teljesen oké.
- Mi ez a nagy ordibálás?- állt meg anya az ajtóban.
- Zsolti elvesztette Csurit- mondtam anyának durcásan.
- Dehogy vesztettem el!- Zsolti rám kiáltott.- Ha annyira érdekelné ezt a hülyét a rohadt hörcsöge, akkor már rég megkereste volna!
- Csuri nem rohadt!- ordítottam.
- Állj!- anya elordította magát, amitől összerezzentem.- Tessék abbahagyni! Mi a baj?- kérdezte felém fordulva.
- Zsolti valahova eltette a hörimet, és nem tudjuk, hogy hova- forgattam a szemem.
- Igaz ez, Zsolti?
- De hát mondom, hogy ha annyira érdekelné,már rég megtalálta volna!- Zsolti dühösen meredt rám.
- Fogd be!- förmedtem rá.- Egyébként meg, ha nem tetted volna el, akkor valószínűleg most is meglenne!
- De ki tette volna el, ha én nem teszem el?- kérdezte Zsolti ordibálva.
-Talán ÉN!- ordítottam vissza.
- Állj!- anya újra elordította magát.- Zsolti, mondd, miért tettél dobozba egy hörcsögöt?
- Mert nem tudtam máshova tenni- vonta meg a vállát.
- De lehet, hogy megölted!- összehúzott szemekkel meredtem rá.
- Elli!- anya szigorú pillantást vetett rám. Lehajtottam a fejem és a mamuszomat néztem.- Zsolti, arra nem gondoltál, hogy ezzel problémát okozhatsz Csurinak?- folytatta anya Zsoltira nézve, kedvesen.
- Nem.
- Te pedig, Elli- anya felém fordult.- Igaza van a bátyádnak; ha annyira érdekelt volna Csuri, már rég elkezdted volna keresni.
- Tudom, de... csak most jutott eszembe- bánatos hangon szóltam anyához.
- Értem- bólintott anya egy ravasz mosollyal.- De egyébként meg Csuri a mi szobánkban van. Jó éjt, drágáim!- anya mosolyogva megfordult és kiment Zsolti szobájából.
Leesett állal Zsolti felé fordultam, aki egyik szemöldökét felvonva meredt rám.
- Ööö...bocsi- nyögtem ki végül.
Zsolti a füléhez emelte a kezét.- Nem hallom!
- Bocsi- mondtam egy kicsit hangosabban.
Zsolti bólintott, majd elém lépett.- Én megmondtam.
- Tudom- sóhajtottam. 
Zsolti megfogta a vállam és az ajtó felé fordított.- Most pedig, mehetsz is ki!- taszított egyet rajtam, amitől az ajtóig repültem. Mikor kiléptem az ajtón, még egyszer visszaszóltam neki.
- Hülye!
- Liba!- Zsoltival így szoktunk egymástól elköszönni. Jó, nem?? :D

Másnap arra keltem, hogy szombat van. Víííííííííííííííííííííííííííí! Dejóó! ;) Imádom a szombatokat! Főleg most, hogy Justin átjön és filmezünk.
Amint kiléptem reggel a szobámból, a konyha felé vettem az irányt.
- Jó reggelt!- köszöntem az asztalnál ülő szüleimnek.- Zsolti?
- Még alszik- mosolygott anya.
- Értem- bólintottam.- Mit eszünk?
- Tojásrántottát csináltam- ült le az asztalhoz apa bögrékkel a kezében.
-Úú, kaphatok kakaót?- csillogó szemmel néztem a csokis tejet az asztalon.
- Hát persze- bólintott apa és töltött a bögrémbe.


A reggelit kb. 10 perc alatt felfaltuk, de persze Zsolti is segített egy kicsit benne. ;)
- Gyerekek, mi most apátokkal elmegyünk a városba, mert megbeszéltem az egyik kollégámmal, hogy megnézzük az eladó motorját, úgyhogy majd olyan 12 körül jövünk csak haza, oké?- anya már az ajtóból szólt vissza nekünk.
-Oké- bólintottam.- És anya!- anya érdeklődve figyelte, hogy mit akarok mondani.- Justin átjön, mert megbeszéltük, hogy filmezünk.
-Oké, sziasztok!- anya intett egyet, majd apa után kilépett az ajtón.
- Jön Justin?- Zsolti felvont szemöldökkel nézte, ahogy elmosogatok.
- Aha- vigyorogtam.- Megbeszéltük, hogy filmezünk. Te is filmezel velünk?
- Attól függ, mit néztek- szólt oda nekem Zsolti, miközben az utolsó tojásrántotta falatokat kaparta ki a serpenyőből.
- Hát, igazából konkrét filmet nem tudok, csak azt, hogy az Alkonyatot is megnézzük- vontam meg a vállam.
Zsolti két másodpercig pislogás nélkül meredt rám, majd elröhögte magát.- Te? Alkonyatot? Justin-nal?
- Igen, miért?
- Hát, nemtom, de nem hiszem, hogy Justin annyira repesne az örömtől, ha ezt megtudná...
- Tudja- jelentettem ki.- Megbeszéltük. Amúgy meg csak azért nézzük meg az Alkonyatot, mert az előtt elítél egy filmet, mielőtt látná. És be fogom neki bizonyítani, hogy Edward Cullen igenis jó pasi, és nem röhejes!
- Te tudod-intett felém a fejével Zsolti.- De, ha már annyira akarod, én is nézek veletek Alkonyatot!- amint azt kimondta, újra elröhögte magát. A szememet forgatva fordultam vissza a mosatlan tányérokhoz. Zsolti pedig röhögve bevonult a szobájába. Hülyegyerek...
Megcsörrent a telefonom. Gyorsan megtöröltem a kezemet és felvettem.
- Halló.
- Elli, figyu, milyen filmeket vigyek?- kérdezte Justin. Fura, azt hittem, be van írva a száma.
- Justin! Nem tudom... De, hogyhogy nincsen beírva a számod?- kérdeztem megilletődve.
- Nemtom. Zsolti otthon van?
- Ja- bólintottam.- Ő is nézi velünk az Alkonyatot, nem baj?
- Dehogy is.
- Huh, akkor jó- felsóhajtottam.
- Akkor nem mondom meg, hogy milyen filmeket viszek. Meglepi lesz.
- Úú, szeretem a meglepiket!
- Tudom- Justin elnevette magát.- Akkor lassan indulok.
- Jó, szia!
- Szia!
Miután letettük a telefont, befejeztem a mosogatást, majd a nappaliba vettem az irányt. Egy kicsit rendet tettem, majd kiválasztottam a filmeket. Bekapcsoltam a tévét, és a DVD lejátszót is. Betettem a Alkonyatot és vártam.
Egy kicsit később csengettek. Felpattantam a kanapéról és rohantam az ajtóhoz. Feltéptem az ajtót és Justin-t pillantottam meg.
- Justin!- a nyakába ugrottam.

- Óha!- Justin felnevetett.- Ennyire hiányoztam?
- Ne is mondd!- megráztam a fejem.
Justin eltolt magától, hogy a szemembe nézhessen. Végig simított az arcomon, majd megfogta a kezem.
- Nah, de akkor menjünk már be, mert kicsit megfagyok!
- Ó, tényleg- kuncogtam.- Gyere!- behúztam az ajtón,majd megtettem utánunk.
- Szasz, Zsolti!- Justin, amint a házba lépett, elordította magát.
Zsolti kirontott a szobájából.- Justin!- széttárta a kezét.- Már vártalak!- mondta, majd röhögve leengedte a kezét és elindult felénk.
- Zsolci!- röhögött Justin, majd lepacsizott Zsoltival. Nevetve ráztam a fejem.
- Ha már kicsajoskodtátok magatokat, menjünk be a nappaliba- javasoltam mosolyogva.
- Nem rossz ötlet- bólintott röhögve Justin.
Bementünk a nappaliba, majd a fiúk levágták magukat a kanapéra, én pedig benyomtam az Alkonyatot, és odakuporodtam Justin mellé.
Kb. 10 perce néztük, amikor az a rész jött, hogy Bella odaül Edward mellé, Edward pedig majdnem megtámadja. Erre Zsolti megszólalt.
- Most mi van?- kérdőn körbe nézett.- Meg akarja enni?
- Igen- mosolyogtam. Nem ezt kellett volna mondanom, mert mikor ezt kimondtam, Zsolti akkorát röhögött, hogy önkéntelenül is elmosolyodtam.
- Mi???- kérdezte röhögve.- Megeszi? Mármint bekapja, hogy "Gyere ide, bébi, megeszlek, ham-ham!" ????
- Nem, nem úgy értettem- magyarázkodtam nevetve.- Úgy értettem, hogy ki akarja szívni a vérét, de nem fogja, mert az ő családja, a Cullen család úgymond, vegetáriánus, vagyis nem isznak vagy esznek vért. Érted?
Zsolti komolyan meredt rám, majd komolyan megszólalt.- Nem.
Itt volt az, hogy Justin is elkezdett röhögni és meg kellett állítanom a filmet.
- Veletek nem lehet nézni romantikus-vámpíros filmet!- durcásan felálltam Justin mellől és összefont karral figyeltem, ahogy röhögnek. Mikor abbahagyták, Justin megpaskolta a mellette lévő üres helyet.
- Ugyan már... Csak nem fogod a filmet állva végignézni!- mondta elképesztően szép mosollyal. Elmosolyodtam és visszaültem Justin mellé. Elindítottam a filmet, így újra belemerültünk.
Addig csendben néztük a filmet, amíg az a rész nem jött, hogy Bella elmegy baseball-ozni a Cullen családdal és ugye akkor jött Viktória meg James. Pont ott tartottunk, amikor mindenki védelmezően Bella elé lép. Erre ilyet szól Zsolti.
- Aztaa, a szőkének mekkora már a segge!
Justin hunyorítva a tévét bámulta, majd elvigyorodott.- Tényleg.
- Szerencsés az az Emmett, vagy ki a rákom!- bólogatott Zsolti le sem véve a szemét a tévéről.
- Ja. De szegény Edwardnak csak az a deszka jut- bólogatott fontoskodva Justin, mikor Bellát mutatták.
Lehalkítottam egy kicsit a tévét, majd Justin-ék felé fordultam.
- Ccca! Nehogy már azt nézzétek, hogy melyik csaj milyen!- caccogtam a fejemet rázva.
- Figyelj, ha már ezt kell nézni, akkor legalább hadd nézzük a jó dolgokat!- pislogott Zsolti.
- De ez nem a legjobb dolog!- ráztam a fejem sértődötten.
Zsolti elkerekedett szemmel figyelt, és Justin is érdeklődve fordult felém.
- Akkor mi?- kérdezte Zsolti.
- Hátt, mondjuk- a tévére néztem.- A jó pasik.
- Ezek neked jó pasik?- kérdezte a tévét bámulva Justin. Elértem amit akartam, úgyhogy a már előre eltervezett választ adtam.
- Ezek szerinted jó csajok?- kérdeztem összefont karokkal. Rátapintottam a lényegre; Justin félrebillentette a fejét és hunyorítva figyelte a tévét, majd felém fordult.
- Értem- bólintott, majd visszadőlt, én pedig nekidőltem.
Zsolti viszont még mindig a tévét bámulta, majd hitetlenül röhögve fordult felénk.
- Te nem vagy normális, Elli!
- Mert?- kérdeztem.
- Mert ezek nem jó pasik! Mi a jó bennük?
- Mondjuk izmosak- vontam meg a vállam, de közben azt figyeltem, hogy milyen fejet vágnak.
- Nem is- mondta Zsolti sértődötten.
- Akkor mi a jó azokban a lányokban?- kérdeztem cinikusan.
- Hogy jó nők- vonta meg a vállát vigyorogva Zsolti.
Ennyi bőven elég volt; megfogtam a mellettem lévő párnát, átestem Justin-on, majd elkezdtem Zsoltit a párnával püfölni.
- Te hülye földimalac!- röhögve ráütöttem egyet a fejére.- Jó nők? JÓ NŐK??? Előttem ne mondj ilyeneket!- ráütöttem egyet a hátára.
Nem vettem észre, hogy Justin megállította a filmet és mögém osont. Mikor emeltem fel a kezem, hogy egy újabbat üssek a fejére, amikor Justin belebökött az oldalamba és felemelt a kanapéról. Sikítozva próbáltam kiszabadulni a kezéből, de olyan erősen fogott,hogy semmi esélyem se volt ellene.
- Azonnal engedj el!- sikítoztam röhögve.
- Zsolti, most!- kiabált Justin Zsoltinak, aki megfogta a párnát, amivel az előbb püföltem, majd elkezdte ütni a fejemet.
- Áruló!- kiabáltam röhögve Justin-nak.
- Én csak a munkámat végzem!- nevetett Justin, miközben Zsolti akkorát vágott a párnával a fejemre, hogy Justin majdnem elejtett. Úgy nevettem, hogy megfájdult az oldalam.
- Tegyél már le!- ordítottam röhögve.
Justin letett a földre, majd Zsolti is abbahagyta a fejem püfölését. Justin és Zsolti, mint ha mi se történt volna, visszaültek a kanapéra. Lihegve figyeltem, hogy mit akarnak csinálni. Justin mosolyogva megpaskolta a mellette lévő helyet, majd rám kacsintott.
- Szétreped a fejem!- nyafogtam, miközben leültem Justin mellé.
- Bocsi, de ezt muszáj volt- mosolygott Justin, majd átkarolta a vállam.
- Megbocsájtok- mosolyogtam a szemébe nézve. Miközben ment a film, Justin vállára hajtottam a fejem és úgy néztem, ahogy Edward és Bella "próbálkoznak". ;)
Aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy Justin belepuszil a hajamba. Felnéztem rá.
- Mi az?
- Semmi- Justin egy olyan csodálatos szemekkel, amitől majdnem elolvadtam.


- Semmi?- kérdeztem halkan.- A semmiért nem nézel csak így akárkire.
- Igazad van- bólintott Justin egy aprót.- Akkor azért nézek így rád, mert tényleg nem olyan rossz ez a film- fejével a tévé felé intett.
- Megmondtam!- egy önelégült vigyorral visszadőltem Justin mellkasára és azt néztem, hogyan táncol Edward és Bella.
- Tudom- bólintott Justin, majd magához ölelt.
Felültem és adtam egy puszit az arcára. Justin magához húzott és megpuszilta a homlokomat.
- Jól vagy?- kérdezte Justin, majd a kezét a homlokomra tette.
- Igen- bólintottam furán.- Miért?
- Csak olyan meleg a fejed- méregetett furán Justin. Megfogtam a fejem, és arra lettem figyelmes, hogy nagyon meleg a fejem. De nem éreztem magam rosszul, csak ki voltam melegedve.
- Hát lehet, hogy innom kéne egy kis vizet- bólogattam. Kimentem a konyhába, majd elővettem egy poharat. Teletöltöttem vízzel, majd az egészet egy kortyra megittam. Jól esett.
Mikor visszamentem Justin mellé, vége lett az első résznek.
- Nézhetünk ám mást- javasoltam, miközben a CD-t vettem ki.
- Normális vagy?- kérdezte Zsolti idegesen.- Meg kell néznem a következő részt is!
- Ó- boldogan megvontam a vállam. Mondtam, hogy jó film... :)
Betettem az Újholdat, majd visszamentem Justin mellé. Elkezdődött a film, Zsolti maga elé húzott egy párnát, és azt szorongatta, én Justin mellkasának dőltem, ő pedig a fejem búbjára tette az állát.
20 percig csak néztük a filmet, amikor valami különös októl fogva magamhoz öleltem Justin-t. Felvont szemöldökkel, mosolyova figyelte furcsa örömkitörésem.
- Jól vagy?
- Igen, csak kell egy plüssmaci!- motyogtam, miközben belefúrtam az arcomat a mellkasába.
- Ennyire unalmas a film?- suttogta, mert Zsolti lepisszegett minket, arra hivatkozva, hogy nem hallja, mit mond Jacob.
- Már vagy 1000-szer láttam- bólintottam.
- Értem- kuncogott Justin.
Értetlenül felnéztem rá.
- Mit kuncogsz?
- Figyelj, én most látom először, de máris halálra unom magam- nevetett halkan Justin.
Tettetett sértődöttséggel felültem.- Szemtelen vagy!
Justin csak egy édes mosollyal megvonta a vállát. Halkan elnevettem magam, majd visszabújtam Justin mellé.
Lassan a film végére értünk, Zsolti viszont még mindig kitartó figyelemmel nézte a történéseket. Arra lettem figyelmes, hogy Justin nyugodtan, lassan veszi a levegőt. Óvatosan felnéztem rá, és láttam, hogy... alszik. Megmondom őszintén, majdnem felébresztettem, de olyan édesen aludt, hogy nem bírtam megtenni. Csak egy apró puszit adtam az arcára, majd visszabújtam mellé, és néztem tovább a filmet.


Aztán azt hallottam, hogy valakik beszélgetnek.
- Hát nem édesek?- anya hagját hallottam.
- De, nagyon- fújtatott apa.
- Drágám, Justin aranyos fiú, nézd, milyen aranyosak együtt!
- Elhiszem én, de milyen filmet néztek?
- Az Alkonyatot.
- Óh, akkor semmi baj. Azon én is mindig elalszom.
- Ne légy szemtelen!
- Rendben.
- Különben is- anya valamit letett az asztalra, asszem.- Inkább segíts ezeket feltenni az autóra, őket pedig hagyjad csak aludni!
- Megyek már!- szerintem apa felkászálódott a székről, mert valami nagyon nyikorgott.
Ajtócsapódást hallottam, és úgy éreztem, hogy ki kell nyitnom a szemem. Mikor kinyitottam, egy kicsit bántotta az erős fény, ami a konyhából áradt. Hunyorítva körülnéztem; Justin ugyanúgy aludt, ahogy láttam, én pedig nekidőlve. Zsolti a földön aludt (nemtudom hogy került oda), az Újholdnak valószínűleg vége lett, mert csak a nagy fekete látszott a tévén.
Lassan felültem és kinyújtottam a karomat. Erre Justin elkezdett mozgolódni, majd lassan kinyitotta a szemét, és engem nézett. Odahajoltam hozzá.
- Sajnálom, nem akartalak felébreszteni- suttogtam.- Aludj csak!
- Semmi baj- lassan megrázta a fejét, majd megfogta a karomat és az ölébe rántott.- Maradj itt!
- Rendben- suttogtam, miközben megcsókolt.- Nem akarsz még aludni?
- Nem- a fejét rázta.
- Kár- mosolyogtam. Felvonta az egyik szemöldökét.
- Miért?
- Mert olyan édesen aludtál, bírtalak volna még pár óráig nézni- vallottam be mosolyogva.
Justin csak elvigyorodott, és magához húzott.- Csak akkor vagyok édes?
- Nem, te mindig az vagy!- suttogtam, mire Justin hosszan megcsókolt, amibe beleszédültem.
- Te pedig a leggyönyörűbb lány vagy, akit valaha is láttam!- suttogta mosolyogva. Mosolyogva megráztam a fejem, majd odahajoltam és megcsókoltam.

Kb. 20 perc múlva Zsolti is felébredt.
- Mi történik itt fiatalok?- kérdezte vigyorogva. Elpirultam, majd Justin-ra néztem.
- Zsolti, semmi olyan, ami csúnya- vigyorgott vissza Justin. Elnevettem magam, majd az órára siklott a szemem (öreg hiba). Justin követte a tekintetemet.
- Ne már! Elli, lassan mennem kell- sóhajtotta rám nézve.
- Oké, kikísérlek- felálltam és odanyújtottam a kezem Justin-nak. Justin megragadta a kezemet, majd elindultunk kifele.
- Szasz, Zsolti!- intett vissza az ajtóból Justin.
- Csá!- ordította vissza Zsolti.
Kiléptünk az utcára. Kicsit hideg volt. Vagyis nagyon, mert alig volt 10 fok. Kicsit korai... Mindegy.. :D
Justin felém fordult.
- Holnap nem tudok átjönni- mondta, miközben a kezemet fogta.
- Oké- vontam meg a vállam. Igazából nagyon is sajnáltam, hogy nem tud holnap átjönni, de tartottam magam.
- Szia- Justin hozzám hajolt és hosszasan mecsókolt.
Épp ment volna, amikor hirtelen megragadtam a karját és visszarántottam, majd megöleltem.


- De most már tényleg megyek!- mosolygott Justin.
- Jó, szia- mondtam, majd utoljára adtam az arcára egy puszit.- Szia.
- Szia.
Justin elfordult, és elment. Kétségtelen; szeretem... *-* <3










 







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése